Olcsóbbá vált autópályák
Szakcikkek - 2007-03-28 12:32:13
cikk nyomtatása
„Csaknem kétszáz kilométert autóztam a szokásos reggeli kávémért” – háborog még két héttel az incidens után is a pesti turista, akinek türelmét ottani nyaralásán tette próbára a horvátországi autópálya-háttér. Dél-nyugati szomszédunknál ugyanis messze nincs olyan jól kiépített infrastruktúra, mint nálunk. Igaz ugyan, hogy pár év alatt összekötötték sztrádával a magyar–horvát határt és a tengerpartot, de mivel benzinkutakat csak elszórva telepítettek, nem csupán a kávéjával, hanem üzemanyaggal is pórul járhat az ember, ha nem eléggé előrelátó. Az olcsóságnak is ára van – fogalmazott a Magyar Építő Fórumnak a mélyépítési szakember, aki szerint törvényi előírás a kiegészítő műtárgyak, parkolók, pihenők, benzinkutak megléte. Azon túl, hogy – amint azt a fentebbi példa is mutatja – alapvető elvárás az autós társadalom részéről. Hasonlóan nyilatkozott egy éve a Figyelőnek a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. frissiben kinevezett elnöke, Reményik Kálmán, aki azóta a cég vezérigazgatói pozícióját tölti be. Aki ugyan a projektek felgyorsítására nem látott lehetőséget, ám azt elismerte: „technológiai értelemben valamennyit lehetne javítani a tempón”. Az NA-vezér szerint a magyar szabvány követelményei az európaiakhoz képest lassabb építési ütemet engednek meg, arról nem is beszélve, hogy mintegy 25 százalékkal drágítják meg a finanszírozást. Reményik Kálmán szerint a törvényi háttér szűkké teszi a mozgásteret az ártárgyalásokban, miközben a közbeszerzési törvény árközpontúságát – a kevés szereplős hazai piacon – kimondottan árfelhajtó hatásúnak ítélte.
Valami mégiscsak történhetett, hiszen az autópálya-építések költségei mérséklődtek, bár a mértékről már megoszlanak a vélemények. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter egy lapinterjúban nemrég 50 százalékos csökkenésről beszélt, amit Tímár Gyula, a Vegyépszer Zrt. elnök-vezérigazgatója egy rádióműsorban cáfolt. A szakember szerint az adott műszaki paraméterek mellett a felére nem eshet vissza az autópálya-építés költsége, ám a verseny hatását a piac összes szereplője megérezte. A Vegyépszer Zrt. első embere elismerte, hogy számottevő megtakarítást hozott, hogy az újabb szakaszokon kevesebb lehajtó, alul- és felüljáró épült, ám az árakat mégsem ez vitte mélyrepülésbe. Hanem a felfokozott versenyhelyzet, amely a versenyzőket arra késztette, hogy néha a racionalitást is félretegyék. Tímár Gyula saját cégét említette példaként, amelyet szerinte nagyobb kár ér, ha most nem vesz részt az autópálya-építésben, mint ha önköltségi, vagy esetleg attól is elmaradó áron vállalja a munkát.
Több mint elgondolkodtató, amit a napilap a ráfordítások egyes tételeivel összefüggésben vet fel, s amiből kiviláglik: korábban bizony bevett gyakorlat volt, hogy ugyanazon anyagokat a kivitelezők két-háromszoros áron számlázzák ki sztrádaépítésnél, mint az éles versenyben megszerzett egyéb munkáknál. Mint ahogy az is, a fajlagos költségek nem egy esetben feleződtek meg a felfokozottabbá vált verseny hatására. A kalkulációból kiderül például, hogy az M3-as Polgár és Görbeháza közötti – a kartellbotrányban érintett – szakaszának 2002-es építésekor az aszfalt kopórétegének köbmétere 75 ezer forintot ért, miközben az M0-s továbbépítésekor már csak 38 ezret. Az alapréteg esetében a köbméterenkénti ár 15 100-ról 8250 forintra, a bitumenes útalapnál 49 ezerről 31 ezer forintra esett vissza. Olcsóbbá vált az acél szalagkorlát: az M3-ason négy éve 11 700, az M0-son manapság 6500 forint folyómétere, de a burkolatfestés is kevesebbe kerül, mint négy éve, 11 500 helyett 6300 forintba.
M7-es: csúszásveszély
Azt követően, hogy a Strabag–Hídépítő alkotta Adria Konzorcium visszavonta jogorvoslati kérelmét, a Közbeszerzési Döntőbizottság megszüntette a jogorvoslati eljárást az M7-es autópálya Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési pályázat ügyében. A Világgazdaság értesülései szerint az eredményhirdetésre legkésőbb szeptember 7-én kerül sor, miután a gazdasági és közlekedési miniszter augusztus elején visszaküldte az NA Zrt.-nek a közbeszerzési eljárás nyertesére tett javaslatot. Továbbá felkérte a cég vezetését, a beadott pályázatokat független jogi és műszaki szakértő bevonásával vizsgálja meg újra. Az indoklás szerint mivel a pályázók több mint felét kizárták a versenyből, felmerült annak lehetősége, hogy akadtak jelentkezők, amelyek pótmunkák utólagos megrendelésében bízva ajánlottak árat. A tender bírálóbizottsága – érvénytelen ajánlatra hivatkozva – négy pályázót kizárni javasolt a hatból. A versenyben maradt két jelölt közül az NA Zrt. igazgatósága az olcsóbb ajánlatot tevőt javasolta győztesnek hirdetni; ez a lap szerint az osztrák–magyar Porr–Viadom–Terrag–Asdag konzorcium volt.
Kapcsolódó linkek
A MAÉP hírek rovat további cikkei:
Lézeres gépvezérlés alkalmazása földmunkagépeken IV.
Fokozatmentes váltók I.
Lézeres gépvezérlés alkalmazása földmunkagépeken III.
Lézeres gépvezérlés alkalmazása földmunkagépeken II.
A jet grouting technológia IV.
A gépnet.hu legfrissebb hírei:
Lézeres gépvezérlés alkalmazása földmunkagépeken IV.
Fokozatmentes váltók I.
Lézeres gépvezérlés alkalmazása földmunkagépeken III.
Lézeres gépvezérlés alkalmazása földmunkagépeken II.
A jet grouting technológia IV.
Legolvasottabb a gépneten:
BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén
LET'S DOIT: Dinamikus fejlődés Magyarországon
Hidraulikus kotrógépek I. HITACHI EX5500
