Útépítésnél alkalmazott tömörítési eljárások IX.

Szakcikkek - 2011-02-19 19:42:31 nyomtatás cikk nyomtatása



Tömörítő berendezések csoportosítása

Már az útépítések kezdetekor rájöttek, hogy a tömörítetlen talajra fektetett út a későbbi igénybevételek során megsüllyed. Ezek az egyenetlenségek az út gyors tönkremeneteléhez vezettek.

A tömörítés eleinte állati erővel zajlott, marhacsordákat vagy juhnyájakat tereltek a tömörítendő területre. Az állatok által kifejtett különleges talajtömörítő hatást a későbbiek során leutánozták, a tömörítő hengerekre juhláb alakú csúcsokat rögzítve. Az első tömörítő hengerek vontatását lovakkal és ökrökkel oldották meg, majd az ipari forradalom erre a területre is kihatott, így munkába állhattak az első gőzüzemű hengerek. Az első vibrációs tömörítési eljárást az 1930-as évek elején kezdték alkalmazni Németországban. Napjainkban a vibrációs tömörítés lett a legáltalánosabb tömörítési eljárás, nagy tömörítő munkája miatt, néhány esetben azonban nem tudta kiszorítani a statikus tömörítő eszközöket.

A gépek csoportosítása sok szempont alapján történhet. Besorolhatóak össztömegük alapján könnyű- és nehézgép kategóriába, működésük szerint statikus vagy dinamikus gépként, vagy akár alkalmazhatóságuk szerint megkülönböztethetünk talaj vagy aszfalttömörítő gépeket.

A tömörítés három legfontosabb jellemzője: a tömörítést végző gép tömege, a felületre gyakorolt nyomás és a vibrációs jellemzők: amplitúdó, frekvencia, centrifugális erő.



Tömörítési módszerek jellemzői



A fenti ábrán láthatóak a tömörödést előidéző erők. A statikus nyomás és gyúrás erőhatásait elsősorban a géptömeg, a vonalnyomás és az abroncsnyomás határozzák meg. A statikus nyomás általában alacsonyabb erőhatásokkal jár. Az ütőhatás és a vibráció dinamikus eljárások, melyek tipikusan nagyobb tömörítő erőt eredményeznek. A statikus és dinamikus erő egy gépben való kombinálása adja a leghatékonyabb tömörítő erőt.

Statikus tömörítőgépek

Statikus tömörítésnél a gép tömege megoszlik az érintkezési felületen, meghatározva a felületi nyomást. Az érintkezési felület a dob vagy kerék azon része, amely éppen érintkezik a felszínnel. A terület nagysága függ a dob vagy kerék átmérőjétől és a tömörített anyagba való besüppedés mértékétől. Minél nagyobb az átmérő és a besüppedés, annál nagyobb az érintkezési felület. A gumikerekes tömörítők esetén a kerék típusa és légnyomása befolyásolja az érintkezési felületet. A statikus nyomást gyakran jellemzik a statikus vonalas terhelés és a hossz hányadosával. Simahengerek esetén a vonalnyomás meghatározásához a dobra jutó súlyt kell osztani a dob szélességével. Az előírások alapján ilyen módon vetik össze a gépeket, de ez nem tartalmazza az érintkezési felületet, így nem is pontos eljárás a dob és a talaj kölcsönhatásának meghatározására. A tömörítés során az egymást követő járatok esetén egyre csökken a besüllyedés mértéke és ezzel együtt az érintkező felület nagysága, így is változtatva a tényleges talajnyomást.



Kizárólag szerkezeti és nehezéki tömeggel, statikus nyomással tömörítő gépek a következők:
- Simahengerek
- Juhlábhengerek
- Döngölőlábas henger
- Gumihengerek

Lambert Zoltán diplomaterve alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén