Réselés I. – A résfal készítés technológiája

Szakcikkek - 2010-03-12 14:28:37 nyomtatás cikk nyomtatása



Mostani cikksorozatunkban az egyik legelterjedtebb mélyalapozási technológiát mutatjuk be. Mai cikkünk a technológia általános ismertetése.

A réselés alapjai

A résfalakat a térszínről építik úgy, hogy a megépítendő fal vagy pillér tervezett mélységében - dúcolat helyett - résiszap védelme alatt, függőleges falú rést készítenek, majd ebben megépítik a szerkezetet, a résiszap egyidejű kiszorítása mellett. A rés állékonyságát biztosító résiszap esetenként a végleges szerkezet funkcióját is betöltheti. A réselés általában két műveletből áll, földkiemelésből, majd az ezt követő réskitöltésből. A földet erre a célra gyártott réselőgépekkel emelik ki. A réselés folyamatát hidrofrézeres réselő berendezés munkaciklusán keresztül mutatjuk be (lásd ábra).



1 - Résvezető gerenda elkészítése, amely meghatározza a rés irányát, megvezeti a réselőszerszámot, és a rés felső részének az állékonyságát biztosítja.
2 - Két fogással elkészítik egy réstábla két szélét.
3 - A két fogás között megmaradó földmag kitermelése, átharapás. Ezzel elkészült egy réstábla.
4 - Az armatúra elhelyezése, majd a réstábla kibetonozása, a résiszap folyamatos kiszorítása mellett.
5 - Az elkészült réstáblák közti földmag kitermelése.
6 - Ezeknek az armatúrával való ellátása, és kibetonozása; ezzel elkészült a folytonos rés

Általánosan használt résfalvastagságok a geotechnikai és felszíni terhelési adottságok, valamint a munkagödör mélységének függvényében: 500, 600, 800, 1000, 1200 mm. A résfal mélységét a vízzáró talajréteg elhelyezkedése és a munkagödör mélysége határozza meg, ez a hazai viszonyok között általában 15-26 m közötti mélységet jelent. Természetesen a legmélyebb hazai metróállomásoknál a résfalmélység elérheti a 42-45 m-t is.

A résfalakkal szemben támasztott műszaki követelmények: vízzáróság, teherbírás. Igen gyakran a résfalas munkatér elhatárolás a végleges építmény szerkezeti részévé válik a tervezési koncepció alapján.

Réseléssel sokféle alakzat létrehozható. A leggyakoribbakat az ábra mutatja.



a) Réscölöp: valamely fúrási módszerrel alakítható ki
b) Réstábla: markolóval, hidrofrézerrel alakítható ki 1, 3 vagy 2n+1 fogással
c) Folyamatos vagy szakaszos fal: réstáblák összekapcsolásából
d) , e) , f) , g) Réspillérek: nagy merevségűek, ezért különösen olyan alapoknál van jelentőségük, ahol a pillér környezetéből a talajt később kitermelik
h) Bordázott folytonos fal: a réspillérek összekapcsolásából alakítható ki
i) Meander profil: az acél szádfalak keresztmetszetét utánozza
j) Zárt alakzatú folytonos falak: kör, ellipszis vagy sokszög alapúak
k) l) Előregyártott elemekből épített résfal: az elemek szokásos vastagsága 350-450 mm, szélessége 1200-1500 mm, hosszúsága 6-15 m.

Csak abban az esetben építhető összefüggő vízzáró és teherviselő résfal, ha az egyes táblák csatlakozása szakaszolóelemekkel megoldott. A szakaszolócsövek átmérője mindig azonos a markolósziromnak a krokodilfogak síkjában mért szélességével. Ezeket építik be az egyes réstáblák közé.

Ha a rés készen van, jöhet a réskitöltés. Minden esetben elő kell készíteni a rés kitöltését, melynek lépései: a fenékre ülepedett anyag eltávolítása, majd a résiszap tisztítása. Az előkészítéshez tartozik még a betonozáskor kiszoruló iszap eltávolítása is.

A résfalakat, ha statikailag szükséges, acélbetétekkel kell ellátni. A résfal építés szakaszosságának következménye, hogy az armatúrát nem lehet végigvezetni, ezért minden szakaszt külön kell vasalni. Az armatúrák szerelését általában a munkahelyen végzik. Az összeszerelt hálókra távtartó elemeket kell szerelni, legcélszerűbb a távtartó görgők alkalmazása, amiket 2-3 m-enként kell elhelyezni. Az egyes vasalatok merevítését úgy kell megoldani, hogy a betonozó cső elférjen megakadás nélkül. Az armatúra alsó síkjának a résfenék szintje fölött minimum 30 cm-re kell elhelyezkednie. Az acélarmatúrának a résbe való beemelését beemelő fülek segítségével végzik, majd rögzítik függőleges és vízszintes síkban is.

Az armatúra elhelyezése után jön a kibetonozás. Alapvető követelmény, hogy a betonozást a réselési munka befejezése után a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 4-5 óra múlva úgy kell megkezdeni, hogy 6-10 óra alatt be is lehessen fejezni. A betonozás időszükségletét a tábla mérete, térfogata, a betonellátás és a betonozó cső átmérője határozza meg.

Következő cikkünkben a réselés gépeit mutatjuk be, tartsanak velünk akkor is!

Pataki Ádám tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén