MSZ EN ISO szabványosítás V.

Szakcikkek - 2010-10-30 14:35:08 nyomtatás cikk nyomtatása



A jogszabályok és a szabványok kapcsolata

Az európai integráció egyik fontos célja a közös belső piac létrehozása. Eddig azonban az áruk szabad forgalmát számtalan, a nemzeti sajátosságokból adódó műszaki akadály hátráltatta, ezért szükségessé vált ezek elhárítása, amik nemzeti jogszabályok formájában voltak jelen az unió országaiban. Ezt az EU-ban úgy oldották meg, hogy saját jogszabályokat (irányelveket) kezdtek kidolgozni ezeken a területeken, és ezeket a jogszabályokat kellett bevezetniük a tagországoknak a jogrendszereikbe. Ez a folyamat azonban túlságosan lassú és körülményes volt, főleg azért, mert ezeknek a jogszabályoknak az elfogadtatásához minden tagállamnak egyet kellet értenie a jogszabályban szereplő valamennyi műszaki előírással. Ezek a jogszabályok teljes részletességgel tartalmaztak előírásokat, gyártási feltételeket egy adott terület termékei kapcsán. Ebből kifolyólag az elfogadtatásuk is nehéz volt a sokszínű Európában. Ez a szabályozási módszer a kisfeszültségű gépek területén ütközött leküzdhetetlen akadályba, a számtalan mennyiségű ilyen termék miatt.

Ezen az EU kénytelen volt változtatni, és 1985 óta a jogszabályalkotásban az „új megközelítés” elvét alkalmazza. Ennek lényege, hogy a jogszabály csak a legfontosabb követelményeket határozza meg. Csak a termék használóinak biztonságával, egészségével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Ezek a követelmények csak az elérendő célt határozzák meg. Ezen célok elérése az európai úgynevezett harmonizált szabványok által lehetséges, vagyis a műszaki szabályozás szakmai része jogi szabályozási körből kikerült. Ezt a feladatot a szabványosítás látja el.

Így a harmonizált szabványokat nem a tagállamok készítik jogi keretek között, hanem az európai szabványügyi szervezetek. Ennek több előnye is van:
• a szabványok kidolgozásában egy adott terület szakértői vesznek részt, így emelkedett a szabályozás szakmai színvonala
• gyorsult a szabályozási folyamat, mert külön vált a jogi és műszaki szabályozás
• így a szabványok illetve előírások nem válhatnak politikai vita tárgyává

A szabványok alkalmazása önkéntes. Tehát nem ez az egyetlen útja a jogszabályi feltételek teljesítésének, azonban a szabványok alkalmazásával érhető el a leghatékonyabban az adott cél.

A szabványok alkalmazása azért is kézenfekvő, mert egy adott termékre vonatkozó jogszabály előírásainak megfelel egy termék, ha a harmonizált szabvány szerint készült. Ezt a gyártó a terméken CE-jelöléssel és egy nyilatkozattal igazolja, aminek következményeképp a terméket szabadon forgalmazhatja az EU-ban. Ha azonban nem a szabvány szerint jár el a gyártó, akkor kijelölt szervek által végzett vizsgálatokkal kell igazolnia a jogszabály követelményeinek teljesülését, ami több idő- és költségráfordítást jelent. Ennek köszönhetően elterjedt a szabványok alkalmazása, az önkéntesség ellenére is.

A közbeszerzési eljárás és a szabványok kapcsolata

A közbeszerzési eljárással kapcsolatos követelmények törvényben meghatározottak (A közbeszerzésről szóló 2003 CXXIX törvény). Követelményként jelent meg a törvényben a tanúsítás is, mint új jogi intézmény. A közbeszerzési tevékenység új törvényi szabályozása több helyen is nagy hangsúllyal tér ki az európai szabványokat és tanúsítási eljárásokat bevezető nemzeti szabványokra. Ezen a területen az „új megközelítés” elvének megfelelő jogszabályok utalnak szabványokra, amik tanúsítások, megfelelőségi vizsgálatok alapját képezik. Ezek a nemzeti szabványok műszaki megoldást adnak például az építési termékek:

- műszaki követelményeiről
- megfelelőség igazolásáról
- forgalomba hozataláról
- felhasználásáról

A törvény a „közbeszerzési műszaki leírások” tartalmának meghatározásához is a nemzeti szabványokat hívja segítségül. Ez a „leírás” műszaki leírások összessége, amelyek meghatározzák a közbeszerzés során megkövetelt jellemzőket (minőség, teljesítmény, biztonság, méretek). Építési beruházás vagy szolgáltatás esetén tartalmazzák többek között:

- a vizsgálati feltételeket,
- az ellenőrzési feltételeket,
- az átvételi feltételeket,
- az építési eljárásokat, technológiákat,
- egyéb fontos műszaki feltételeket.

A közbeszerzési eljárás során felmerülő minőségbiztosítás területén is fontos szerepet játszanak a tanúsításban a szabványok. A MIR (minőségirányítási rendszer), KIR (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsítási tevékenység alapját képző szabványok világviszonylatban elismertek, a kibocsátott tanúsítványok közmegbecsülésnek örvendenek.

Kovács Dániel tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén