MSZ EN ISO szabványosítás IV.

Szakcikkek - 2010-10-23 19:27:38 nyomtatás cikk nyomtatása



A szabványügyi szervezetek közötti együttműködés

A CEN és a CENELEC közös politikát folytat a következő területeken:
- európai szabványok eladása, szerzői jogok
- új tagok felvétele a szervezetbe
- európai szabványoknak való megfelelés tanúsítása
- szabványosítás eljárási rendszere

Az ETSI, a CEN és a CENELEC Közös Elnöki Csoportot működtet a közös politikai célok egyeztetésére, valamint Közös Koordinációs Csoportot működtet a műszaki információcsere koordinálására.

A CEN- nek és CENELEC- nek tagja a legtöbb európai ország nemzeti szabványügyi szervezete, így ezekkel is szoros kapcsolatban áll.



A CEN és a CENELEC együttműködik a nemzetközi szabványügyi szervezetek közül az ISO-val és az IEC- vel is. Ez a megállapodás egyezményben rögzített (Bécsi Egyezmény – 1991, Drezdai Egyezmény – 1996). Az ezekben rögzített megállapodások a következőkre vonatkoznak:
• információcsere a szervezetek között
• együttműködés szabványtervezetek kidolgozásában
• együttműködés munkák átadásában a szervezetek között
• meglévő nemzetközi szabványok átvétele
• szabványok párhuzamos jóváhagyása

Párhuzamos jóváhagyás esetén a szabványt vagy az ISO (ISO- témavezetés) vagy a CEN (CEN- témavezetés) dolgozza ki. A szabványtervezetet viszont mindkét szervezet körözteti a tagjai között hozzászólásra. A hozzászólásokat a szabványt kidolgozó szervezet kezeli. A szabvány elkészülte után a jóváhagyást mindkét szervezet saját eljárása szerint folyatja le.

A szabványosítás folyamata

A szabványosítást, mint már korábban szó volt róla, a műszaki bizottságok végzik. Ez többéves munkafolyamat. A munka első lépéseként biztosított kell, hogy legyen a megfelelő pénzügyi fedezet. A bizottságok munkáját szabványosító menedzserek irányítják. Ezután a folyamatot két részre oszthatjuk, aszerint, hogy már kész nemzetközi/európai szabvány alapján készül a nemzeti szabvány, vagy önálló kidolgozásról van szó. Ha az előbbi esetet nézzük, akkor a szabványok először szabvány javaslat formájában készülnek el (ez gyakorlatilag a szabvány magyar nyelvre fordítását jelenti). Ezt vitatja meg a szakterület műszaki bizottsága, és egyetértés esetén kerülhet – már szabványként – bevezetésre a szabványügyi szervezet által. Ha az utóbbi esetről van szó, akkor, miután a műszaki bizottságban egyetértés alakult ki a szabványosítási feladattal kapcsolatban, szabványtervezetként meghirdetik a szervezeten belül, és az esetleges egyéb tagok részéről jövő felszólalásokat megvitatják. Mindkét esetre azonban igaz, hogy a munka során közmegegyezésre kell jutni a szabványosításban érintett és részt vevő szervezeti tagoknak. Ez sok esetben nem jelenthet a felek közötti maradéktalan egyetértést. A közmegegyezés kritériumára nemzetközileg elfogadott definíció létezik. „Közmegegyezés: olyan általános megegyezés, amelyet az jellemez, hogy a lényeges kérdésekben az érdekeltek egyetlen jelentős csoportjának sincs fenntartott ellenvéleménye, továbbá, hogy az eljárás során minden érdekelt véleményét igyekeztek figyelembe venni, és megoldást találni minden ütköző álláspontra. A közmegegyezés nem szükségképpen jelent egyhangú véleményt.”

A szabványosítás során szem előtt tartandó alapelvek:
• ellentmondás-mentesség mind szabványon belül, mind szabványok között, mind pedig szabvány és jogszabály között
• illeszkedés a szabványok között a szabvány rendszerben
• egyértelműség a szabványok megfogalmazásánál
• ismétlések elkerülése a szabvány rendszerben

Európai szabvány kidolgozásának lépései:

• A szabványosítási feladat pontos meghatározása (a feladat lehet új szabvány készítése vagy meglévő szabvány felülvizsgálata).

• Kérdőíves eljárás útján meggyőződés a munka szükségességéről. Ez úgy történik, hogy kérdőíveket köröztetnek a CEN tagtestületei között az adott munka szükségességéről, a téma iránti érdeklődésről.

• Ezután a Műszaki Igazgatóság dönt a projekt folytatásáról. Igény szerint új műszaki bizottságot hoz létre. Az irányítást ezután a műszaki bizottság veszi át. Munkacsoportot alakít a munka elvégzéséhez, elkészíti a projekt ütemtervét a határidőkkel. Ezután kezdődik az érdemi munka a munkacsoportok és az azokhoz tartozó projektcsoportok, valamint egyéni szakértők által. A kidolgozás elkezdésekor a témát indítványozó által benyújtott referenciadokumentumot veszik alapul. Majd hosszas egyeztetés és átalakítás után elkészül a szabvány alapját képző munkadokumentum. Ezt küldik el több nyelven az illetékes műszaki bizottságnak.

• Ezt követi a felszólalási eljárás. Miután a műszaki bizottság elfogadta a dokumentumot, elküldi a CEN Igazgatási Központjába. Ez a szerv a javaslatot kiküldi a tagtestületekhez véleményezésre és hozzászólásra. A szabványtervezetet az adott terület nemzeti műszaki bizottságai véleményezik. Így az adott terület szereplői véleményezhetik az őket érintő szabványtervezeteket. A nemzeti műszaki bizottságoknak olyan hozzászólásokat kell visszaküldeniük, amelyek a tervezet jobbítására is javaslatot adnak. Így megoldott a nemzeti érdekképviselet és álláspontfoglalás. A hozzászólásban nyilatkozni kell arról is, hogy elfogadható-e a tervezet. A visszaérkezett hozzászólásokat a munkacsoport feldolgozza, majd elkészíti az esetleges módosításokat. Ezután egy újabb felszólalási eljárás következik. Miután a témát vezető műszaki bizottság közmegegyezésre jut a beérkezett hozzászólások tükrében, szavazásra kerül a tervezet.

• A hivatalos szavazás során a CEN tagtestületei között köröztetik a tervezetet. A szavazás során az egyes országok szavazatai súlyozva vannak a népesség és a GDP függvényében (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország szavazata 10 pontot ér, a többi országé 1 és 8 között van). A tagtestületek szavazatainak pozitívnak vagy negatívnak kell lenniük, további feltételeket nem tartalmazhat. A negatív szavazatokhoz indoklás is kell. Ha a szavazatok összesítése pozitív eredménnyel zárul, bevezethető a szabvány, és ez a szervezet tagjainak körében kötelező. Ezután kerül meghatározásra a bevezetés és az ellentmondó szabvány visszavonásának határideje.

• Az elfogadott EN- szabványt mindhárom hivatalos nyelven (angol, német, francia) szövegezik, ellenőrzik, majd a CEN hivatalos lapjában közzéteszik.

• A szabványosítás a szabvány nemzeti bevezetésével fejeződik be. Ez természetesen csak a CEN tagok számára kötelező. A bevezetés történhet nemzeti nyelvre fordítás nélkül is. Természetesen a bevezetéskor az EN- szabvánnyal ellentmondó nemzeti szabványokat vissza kell vonni.

Kovács Dániel tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén