MSZ EN ISO szabványosítás I.

Szakcikkek - 2010-10-06 17:00:00 nyomtatás cikk nyomtatása



Szabványokkal kapcsolatos fogalmak

A szabványok tulajdonságai definíció alapján a következők:

• elismert szerv által jóváhagyott
• általánosan és ismételten alkalmazható útmutatókat, szabályokat, jellemzőket tartalmaz
• ezek rendező hatása az adott feltételek mellett a legkedvezőbb
• közmegegyezéssel elfogadott
• a műszaki gyakorlat és tapasztalat letisztult eredményein alapul
• a közösség érdekeit optimálisan szolgálja

A szabványosítás céljai, eredményei:

• termékek, eljárások, szolgáltatások rendeltetésükre való alkalmasságát fokozza
• elősegíti a műszaki együttműködést
• elhárítja a kereskedelmi akadályokat

A szabványosítás földrajzi, gazdasági, politikai kiterjedése szerint szintekre bontható, amit a következő ábra szemléltet:



Nemzetközi szabványosítás: bármely ország illetékes testülete részt vehet benne
Regionális szabványosítás: egy adott politikai, földrajzi vagy gazdasági régió országainak illetékes testületei vehetnek részt benne
Nemzeti szabványosítás: országos szintű szabványosítás
Tartományi szabványosítás: egy adott ország területi szintjén végzik
Vállalati szabványosítás: vállalati szinten végrehajtott

Nemzetközi szabványügyi szervezetek

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet – ISO (International Organization for Standardization)

A szervezet felépítése: Az ISO demokratikus alapokon működik. A szervezetbe világszerte belépő minden országnak egy tagja lehet. Valamennyi tagnak egy szavazata van, függetlenül az adott ország méreteitől, súlyától.
A szervezet tevékenysége: Az ISO-szabványok nemzetközi műszaki megállapodások az érdekelt felek között. Az ISO fő tevékenysége ezeknek a nemzetközi megállapodásoknak a kialakítása. A szabványosításban részt vesznek:
• ipari, kereskedelmi és műszaki területek szakértői
• kormányzati, hatósági vizsgálótestületek
• akadémiai csoportok
• vásárlói képviseleti csoportok
• egyéb testületek

A szervezet által elért jelentős eredmények közé tartoznak a nemzetközi megállapodásokon alapuló egységesítések. Például:
• gépelemek szabványosítása
• mennyiségekre és egységükre vonatkozó szabványosítás
• teheráru-konténerek méreteinek szabványosítása
• figyelmeztető és információs szimbólumok szabványosítása
• elektromos csatlakozók és bemenetek szabványosítása
• készülékek általános gyártási és biztonsági követelményeinek szabványosítása
• vizsgálati módszerek szabványosítása
• minőségirányítással és –biztosítással kapcsolatos szabványok (a szervezet elismertségét ez a szabványsorozat hozta meg)

Fontos megjegyezni, hogy az ISO-szabványok alkalmazása önkéntes, azonban a szabványokat számos ország előírja szabályozási rendszerében, jogszabályaiban. Így ezek – az elsősorban biztonsági, környezeti és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szabványok – kötelezővé válhatnak egy adott országban.
Hazánkban is törvényben rögzítették azokat a szabványügyi szervezeteket, amelyek meghatározóak a szabványosítás szempontjából. Ezek pedig a következők:
• ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
• IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság
• CEN: Európai Szabványügyi Bizottság
• CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság
• ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

Az ISO-n és az IEC-n kívül létezik számos más a nemzetközi szabványosításban részt vevő szervezet.

Az európai szabványosítás szükségessége

Az EU-nak és az EFTA-nak (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) az a politikája, hogy olyan szabványok kellenek, amelyeket a tagországok mindenféle módosítás nélkül át tudnak venni nemzeti szabványként. Ez a követelmény az ISO-szabványokra általánosan nem teljesül. Viszont vannak ISO-szabványok, amelyeket a CEN átvesz, és erre megállapodás is van (a bécsi és a drezdai egyezmény).
A másik ok, hogy az ISO-ban a CEN országok kissebségben vannak. Így könnyen leszavazhatják őket mind a szabványok elfogadásakor, mind pedig új szabvány kidolgozásának javaslásakor.
A harmadik ok pedig, hogy a nemzetközi szabványok kidolgozása több időt vesz igénybe, ami hátrányos a fejlődő európai gazdaságok szempontjából.

Kovács Dániel tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén