Hulladéktömörítő gépek I.- Tömörítőhengerek és az alkalmazott gépláncok

Szakcikkek - 2009-10-27 16:23:30 cikk nyomtatása

A mai kor egyik legnagyobb problémája a rengeteg hulladék elhelyezésének kérdése. A szemét nagy részét nehezen lebomló műanyagok teszik ki. Ezek közül is a kis tömegű, de nagy térfogatú csomagolóanyagok szakszerű elhelyezése egyre nehezebb. Újabb szemétlerakók építése nem megoldás, inkább a minél nagyobb tárolási sűrűség elérése a cél. A megoldást a hulladék minél jobb tömörítése jelenti. Ezért a szemétdombok „hőse” a kompaktor. Egy lerakót senki sem akar a szomszédságába, ami nem meglepő, ezért a várostól messze építik ki. A modern lerakók már nem szennyezik a talajvizet, nem bűzforrások, sőt előnyeik is vannak. Például a lebomlás folyamán keletkező metán és egyéb szénhidrogének fűtésre is használhatók. Ha pedig biztosítjuk a szellőzést a komposztálódás gyorsabban végbemegy és gyorsabb a lebomlás, tehát az ésszerű hulladékgazdálkodás teljesen biztonságos.

A tömörítőhengerek típusai:

Az építőiparban a talaj tömörítésére többféle típusú tömörítőhengert használnak. Ebben a részben azonban csak az érdes felületű hengerekről esik szó. Ezeknek a hengereknek három fő fajtája van:



Bütyköshenger:

Ezeket a hengereket agyagos, iszapos nehezen tömöríthető talajok esetén használják. A hulladéklerakó helyeken is gyakran használatosak. A jó tömörítő-képességük annak köszönhető, hogy a hengerpalást felületéhez képest a bütykök miatt csökken a tömörítő-felület, ezáltal nő a nyomás. A bütykök csonkakúp alakúak, ezáltal forduláskor nem szakítják fel a talajt.



Juhlábhenger:

A juhlábhenger bütykei hosszabbak, de henger alakúak, így forduláskor felszakítják a talaj felső rétegét. Előnyük az, hogy mélyebben tudnak tömöríteni, ezért olyan helyen alkalmazzák ahol nem fontos a felszín kinézete, például hulladéklerakó telepeken.


Döngölőlábas tömörítő:

Kötött, nehéz talajokon használják, szeméttelepeken a leggyakrabban. Az ilyen szereléket a négy kerék helyére szokták felszerelni. A kialakítása folytán nemcsak lefelé, hanem oldalirányba is képes tömöríteni.


A hulladéklerakó telepek működése:

Egy lerakó létesítése nagyon bonyolult feladat. Rengeteg környezetvédelmi szabványnak kell megfelelnie, és a megfelelő terület kiválasztása is fontos. A telepnek jól megközelíthetőnek kell lennie, de a lakott területektől megfelelő távolságot kell tartani. Ha megvan a helyszín, akkor a felső talajrétegek eltávolítása következik. Az így kialakuló munkagödröt vízzáróvá kell tenni, hogy az esővíz által a hulladékból kimosott szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajvízbe. Ezt agyag, sóder és műanyag fóliák lehelyezésével érik el. Ezután következhet a szemét odaszállítása. A területet meghatározott térfogatú cellákra osztják. Egyszerre csak egy cellát telítenek. A szemeteskocsik által idehordott hulladékot egy komoly géplánc helyezi el. Először kompaktorok és dózerek nyomják szét a halmot, vagy tolják a megfelelő helyre. A dózer inkább csak az elhelyezést segíti, tömöríteni nem jól tud a nagy felületű lánctalp miatt, és nehézkes a mozgása is. A kompaktor jóval fordulékonyabb. A feladata a tömörítés és a hulladék elsimítása. A nagy átmérőjű és széles kerekeivel könnyen megbirkózik feladatával. Ha megfelelő mintázatú kereket teszünk rá még a hulladék darabolására is jó. Erre a lebomlási idő csökkentése miatt van szükség. A cella telítésekor kilyukasztott csöveket fektetnek le, hogy a csapadékvízzel kioldott szennyezőanyagok ide folyjanak, és összegyűjtik, majd megtisztítják. Ha egy cella betelt, akkor lefedik fóliával és földdel a kellemetlen szagok elkerülése miatt. A lefedést szkréperek végzik. A lerakó létesítésekor felhalmozott talajból szállítják oda a földet, és tömörítő-hengerek tömörítik be. A cellák élete így véget ér, a hulladék elkezd bomlani. A régi cellák tetejére újakat is lehet létrehozni, akár több szint magasan. Amikor a lerakó megtelt a tetejére vízzáró agyagréteg kerül betömörítve. Ennek tetejére termőréteget hoznak, és végül befüvesítik, vagy fákat ültetnek. A lerakók helyén sokszor parkokat, golfpályákat üzemeltetnek.

A hulladéklerakókon alkalmazott gépláncok és feladataik:

A megfelelő géplánc kiválasztása rendkívüli jelentőséggel bír. Az egyes munkafázisok megfelelő ellátására nem mindig alkalmas egyetlen gép, ezért a nagy lerakókon több különböző gép dolgozik a sikeres elhelyezésen és tömörítésen.
A beérkező szemeteskocsi nem tudja a terepadottságok miatt a cella megfelelő pontjára üríteni a hulladékot, ezért olyan gépre van szükség, ami ezt elvégzi. Erre a feladatra a lánctalpas dózer a legalkalmasabb. A dózer akár 200m-en keresztül is képes mozgatni az anyagot mostoha talajviszonyok között.A nagy láncpapucsfelület miatt azonban nem tömörít megfelelően, ezért a tömörítéshez és terítéshez egy másik gépre van szükség. Ez a gép a kompaktor.

Tolólapja a hulladék vékony rétegben való terítését szolgálja, kerekei pedig a maximális tömörség elérésére készültek. A fogak a keréken a tapadást, tömörítést és aprítási feladatot látnak el kiviteltől függően. Törzscsuklós kivitele miatt könnyen és kis sugáron fordul, ezért nagyon jó az egységnyi időre számított termelékenysége, nem kell sok üresjárat. Bármerre jár folyamatosan tömörít. A megfelelő tömörség elérése fontos számításokon alapul. Minél tömörebb a szemét annál kisebb helyen elfér, de annál lassabban bomlik le. A következő táblázat mutatja a tömörség és lebomlási idő kapcsolatát:



Ha meghatároztuk a tömörségi fokot, az a cél hogy ezt el is érjük. A mélység függvényében változik a tömörségi fok, ezt az alábbi ábra jól mutatja:



Az ábrából látható, hogy fél méternél nagyobb rétegvastagság esetén meredeken zuhan a tömörségi fok, ezért nagyobb rétegvastagságok esetén lazább lesz az anyag.
A kompaktorjáratok száma és a tömörség kapcsolata látható az alábbi diagramon:



Látható a diagramból, hogy nem egyenes arányban áll a tömörség és a gépmenetek száma, így a 3-4 menetben történő tömörítés a leggazdaságosabb.

A következő ábra jól szemlélteti, hogy tömörebb cella eléréséhez alkalmatlan a dózeres tömörítés:



A lánctalp nagy felülete miatt dózerjárat csak előtömörítésre való, mert dózerrel csak feleakkora tömörség érhető el, mint kompaktorral.

Ha egy cella megtelik, akkor a szagok miatt le kell fedni, hogy tetejébe újabb cella legyen elhelyezhető. A letakarás földdel történik, melyet kotró-billencs-dózer-tömörítőhenger géplánc, vagy szkréper-tömörítöhenger géplánc végez.



Ezekkel a gépláncokkal jó hatásfokkal üzemeltethető egy lerakó, magyarországon azonban azért nem találkozhatunk ilyen komoly géplánccal, mert a kis lakosságú települések kis kapacitású szeméttelepein túl drága lenne ilyen komoly gépek használata.

Károly József tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal

A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.

A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után

Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Helyszíni cölöpözések II.- Helyszíni cölöpözési technológiák
Munkagépvásárlás külföldről - előnyök és buktatók
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén