Építőgép kölcsönzés a mai magyarországi piacon

Szakcikkek - 2007-10-20 13:52:15 nyomtatás cikk nyomtatása



Az építőipari gépek kölcsönzéséről, bérbeadásáról a rendszerváltás utáni időszaktól kezdve beszélhetünk. Előtte az állami tulajdonban lévő építőipari cégek saját gépparkjukkal - melyek meghatározó mértékben a KGST piacról beszerzett munkagépekből álltak – látták el az adott térségben felmerülő építési feladatokat. Ebből kifolyólag egy-egy állami építőipari cég gépparkját rendkívül vegyes feladatkörű építőgép alkotta, hogy a felmerülő feladatokat el tudják látni. A különböző feladatokra használható gépek között akadtak olyan speciális eszközök melyeket évekig alig, vagy egyáltalán nem használtak. Ha esetleg volt olyan munkafolyamat, melyet a saját gépparkjukkal mégsem tudtak ellátni, akkor azt egy másik állami építőipari cég végezte el szintén saját eszközeivel.
A rendszerváltás az építőipar számára is az állami monopólium megszűnését jelentette. Egymás után alakultak az építőipari vállalkozások, melyek többnyire az építőipar egy-egy területére specializálódva alacsony darabszámú (többnyire a nagy állami cégektől vásárolt) gépekkel látták el a felmerülő feladatokat.
A kilencvenes években a Magyarországra települő multinacionális cégek által - többnyire zöldmezős beruházásként - felépítetett gyártóüzemek és csarnokok, valamint a Magyarországra beáramló tőke hatására elinduló autópálya és útépítések következményeként megnőtt az építőgépek iránti kereslet. Az egyszerre, több helyszínen, hirtelen megnövekedett kapacitás igényt már nem lehetett minden esetben saját gépparkkal megoldani, így alvállalkozók bevonása vált szükségessé. Mivel azok a cégek, amelyek alvállalkozókat voltak kénytelenek foglalkoztatni féltették a pozíciójukat és féltek attól, hogy az alvállalkozóik az építető cégtől közvetlenül megszerzik a munkát, ezért egyre inkább előtérbe kerültek a gépek bérbevételének az igénye. Erre az időszakra tehető az első építőgépek bérbeadása.
Klasszikus „gép bérlettel” először az új vagy használt gépeket forgalmazó cégek jelentek meg a piacon éppen aktuális – főképp használt – gépeikkel, aminek két fő oka volt. Az egyik, hogy felmérjék a piacot, mennyire tudják kihasználni gépeiket bérbeadással. A másik ok pedig az volt, hogy az új gépeladásnál beszámításra került használtgép értékét a befolyó bérleti díjjal csökkenteni tudják.
Az évek múlásával a piacon a bérgépek létjogosultsága megkérdőjelezhetetlenné vált. Ez a tény valamint a bérbevevő cégek egyre inkább hibátlan, makulátlan gépek iránti bérleti igényeinek felmerülése arra ösztönözte a bérbeadással foglakozó cégeket, hogy a bérletbe szánt gépekből külön flottát állítsanak fel. Ezt a flottát javarészt új nulla üzemórás gépek alkották, illetve a folyamatos fiatalítás mellett jelenleg is alkotják.

Az építőipar két fő területe a mély- és a magasépítés. Az építőgépeket és bérbeadásukat is e két terület szerint ketté kell választanunk. Mind a két területnek megvannak a sajátos gépigényik. Amíg például a mélyépítésben a kotrók, rakodók, dózerek, addig a magasépítésben a személy- és teheremelő gépek, állványok a dominánsak.
Ha alaposabban megvizsgáljuk a két területet, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy a mélyépítésben használatos építőgépek kihasználtságában meghatározó szerepe van az állami és önkormányzati beruházásoknak úgy, mint autópálya építések, csatornázások, elkerülő utak építése, vasúti pályaépítés. Ezeknek a feladatoknak az ellátására szolgáló építőgépek nagy számban más jellegű munkálatokhoz - többek között a magánszektor fizetőképes kereslethiánya miatt - csak korlátozottan vagy egyáltalán nem használhatóak, tehát egy-egy állami beruházás elmaradása vagy csúszása érzékenyen érinti az iparágat és ezáltal az építőgépek bérbe adhatóságát. A mélyépítő cégek és velük együtt a bérbeadó cégek számára 2004-től folyamatos növekedés volt tapasztalható, a nagyszámú autópálya építéseknek és a települések csatornázási programjainak köszönhetően. Ebben az időben folyamatosan növekedett Magyarországon a gépállomány, mind a vállalkozók saját és lízingelt gépei, mind pedig a bérbeadó cégek bérgép flottáinak darabszámának vonatkozásában. A 2006-ban lezajlott parlamenti és önkormányzati választások után az idei évben jelentősen visszaestek az állami és önkormányzati beruházások, ami azt eredményezte, hogy a korábbi években a magyar piacon forgalomba állt munkagépek egy hihetetlen nagyságrendű túlkínálathoz vezetett. Az idei első félév a korábban eddig nem tapasztalt időjárási viszonyok kedvező hatása ellenére is az építőipar ezen területén dolgozó cégek számára jelentős megpróbáltatást jelentett. A bérbeadás szó fogalma átértékelődött mégpedig úgy, hogy klasszikusan a bérbeadással foglalkozó cégek a munkagépet és a karbantartási szolgáltatást nyújtják, tehát az üzemeltetés (gépkezelő, üzemanyag, szállítás) a bérbevevő feladata, addig manapság az építőipari vállalkozások a saját vagy lízingelt gépeiket bérbe adják az üzemeltetési feladatokat is ellátva, azért hogy a gépek lízingdíjait és az alkalmazottaikat fizetni, valamint a saját megélhetésüket biztosítani tudják. Annak ellenére, hogy ezt a fajta tevékenységet alvállalkozásnak nevezzük, egyre gyakoribb szóhasználattá válik erre a fogalomra a bérbeadás szó is.
Az első félévben tapasztalt negatív hatások miatt a bérbeadással foglalkozó cégek is rákényszerültek arra, hogy átvizsgálják bérgép flottájuk összetételét és racionalizálják gépparkjukat. A tavalyi tendenciák az idei első félévi 180 fokos fordulatát követően elsősorban a lánctalpas kotrógépek, talajtömörítő hengerek és az árokásó-rakodógépek darabszámának csökkentését kellett végrehajtaniuk ezeknek a cégeknek.

Ellentétben a mélyépítéssel ahol az állami beruházásoknak jelentős szerepük van, az építőipar másik területén a magasépítésben elsősorban a magánszektor beruházásai a dominánsak.
A magasépítésben bérbevett építőgépek száma az ágazatban lezajlott pozitív szemléletváltásának köszönhetően a mai napig folyamatosan növekszik, különös tekintettel érvényes ez a személyemelő gépekre. Az építőipar ezen területen dolgozó szakipari vállalkozások (villanyszerelő, vízszerelő, légtechnikai szerelő stb.) rájöttek arra, hogy több méter magasságban leggyorsabban, legbiztonságosabban és mindemellett kifizetendően különböző önjáró személyemelő gépekkel tudják a feladatukat leginkább ellátni. A bérbeadó cégek feladata és felelőssége, hogy mindig az adott munkafolyamatra leginkább megfelelő gépet biztosítsa az ügyfelei számára. Mivel egy-egy szakipar a magasban lévő munkákat rövid idő alatt elvégzi, ezért a bérleti időszakok is 1-2 naposak esetleg hetesek. Az idei évben a személyemelő gépek kihasználtsága olyan magas, hogy a bérbeadó cégek eszközállományát jelentősen lekötik, ezért komoly szerep jut a logisztikára, mellyel az előre tervezhető igényeket a rendelkezésre álló flottanagyság mellett megfelelő géptípussal tudják kielégíteni.

Magyarországon az építőiparban tapasztalható körbetartozások az építőgépek kölcsönzésére is hatással van, hisz ha egy vállalkozás bérbe vesz egy gépet amit üzemeltet, de a megbízója késve vagy egyáltalán nem fizet ki, akkor másik munkát nem tud elvállalni, mert nem lesz forgótőkéje gépet bérelni, ezért a vállalkozó elesik a munkától a bérbeadó cég pedig egy potenciális üzlettől és ezáltal bevételtől.

Előretekintve a jövőbe az állam autópálya és egyéb utak megépítésének ígéretének valóra válása esetén a jövő évtől ismételten előtérbe kerülhetnek a bérgépek, hogy a nagyobb cégek gépláncainak kiegészítését és a kisebb cégek ezeken a beruházásokon való részvételének a lehetőségét megteremtsék. Kérdés csak az, hogy hány cég maradt életben vagy tudta átvészelni a hatalmas kintlévőség állománya ellenére az elmúlt esztendőt? Bekövetkezhet az is, hogy a kisebb cégek miután munka és pénz nélkül maradtak tömegesen voltak kénytelenek eladni saját vagy finanszírozott gépeiket, ezért az ismét jelentkező igényeket csak idegen ez esetben bérelt gépekkel tudják megoldani, így fellendülést generálhatnak a bérgép piacon. Félő azonban, hogy e helyett előkerülnek a régi, öreg gépek és minden ott kezdődik mint tíz évvel ezelőtt, mert a hagyományosan forrás hiányos építőipari cégek java része nem lesz fizetőképes, márpedig a bérbeadó cégeket óvatosságra inti az elmúlt két év negatív tapasztalata a fizetési morál tendenciáit illetően.
A személyemelő gépek piacának a következő években további növekedése várható, annyi különbséggel, hogy a csarnoképítéshez használt emelőgépek mellett a karbantartáshoz és a javításhoz használatos eszközök remélhetőleg még nagyobb teret fognak nyerni.


Rajnai László
okl. közlekedésmérnök
mérnök-tanácsadó
Huntraco Zrt.
Bérgép üzletág
30/251-04-85

Kapcsolódó linkek

A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén