Diagnosztikai eszközök I. – Motorvizsgálat, elektronikai mérőeszközök

Szakcikkek - 2010-03-26 21:23:56 nyomtatás cikk nyomtatása



A gépek fenntartásának egy lényeges momentuma a javító és karbantartó munkálatokon kívül az ezeket megelőző mérések, vizsgálatok. Az esetek nagy részében a hibakeresés több időt és energiát emészt fel, mint maga a hiba orvoslása. Ennek az időtartamnak a lerövidítésére jöttek létre a címben említett diagnosztikai eszközök.

Nélkülük nem csak nehézkesebb a mai korszerű számítógépes, elektronikus és hidraulikus rendszerekkel ellátott gépeket szervizelése, néhány problémát egyenesen lehetetlen felderíteni. Az eszközök bonyolultsága nem feltétlen tükrözi a szükségességüket. Érteni lehet ezalatt azt, hogy az egyszerű mechanikus elven működő műszerek vagy idomszerek fontos feladatokat töltenek be a javítási feladatok meghatározásában. Azokra a célokra nem feltétlenül szükséges a komoly technika alkalmazása.

Többféleképpen lehet felépíteni egy összefoglalást ezekről az eszközökről. Egyik lehetőség a működési elvén alapuló, a másik az alkalmazás helye szerinti csoportosítás. Cikksorozatunkban az egyes funkcionális csoportok ellenőrzésének eszközeit mutatjuk be, a teljesség igénye nélkül.

Motorvizsgálat

Az erőforrás vizsgálatának legfőbb célja a kopások vizsgálata. Az egyes részegységek méretének gyárilag megadott tűrésmezeje van. Amennyiben a mért értékek kívül esnek ezen, azt az egységet cserélni kell.

A nyomásveszteség-mérés

A hengertér tömítettségét diagnosztikai módszerekkel vizsgáljuk és minősítjük. A nyomásveszteség-méréssel a hengertér tömítettségét, azaz a hengerteret határoló tömítések állapotát vizsgáljuk.

Melyek ez a tömítések?

- a hengerfejtömítés
- szelepülés-szeleptányér tömítés-párja
- a dugattyúgyűrű –dugattyúhorony - hengerfal csoport elemei

A hengertéri tömítettség jellemzője: a tömítések gázárammal szembeni fojtása

Az természetes, hogy a hengerfejtömítésnek és a jól záró szelepeknek a fojtása végtelen kell, hogy legyen, azon gáz nem léphet ki a hengertérből. Más a helyzet a dugattyúgyűrű tömítéssel. Ez nem végtelen értékű, nem zár teljesen. Rajta keresztül egy meghatározott mennyiségű gáz átáramlása természetes (lásd a kartergáz jelenségét).

A vizsgálat szempontjából tehát a fojtásokat két csoportba osztjuk:

• Véges értékű fojtások (bizonyos mértékig megengedett fojtások): a dugattyúgyűrű, gyűrűhorony, hengerhüvely közötti fojtás.
• Végtelen értékű fojtások (nem megengedett motorfojtások): szelep-szeleptányér, hengerfejtömítés, előkamra.

A nyomásveszteség-mérés eljárása a hengertérből kiáramló levegő „elszökésének” mértékét tárja fel.
Ha a megengedettnél lényegesen több levegő távozik a hengertérből, akkor a hengerteret határoló fojtások valamelyike nagyon lecsökkent, valamelyik tömítés „kifúj”.
Megtörténhet ez például akkor, ha egy szelep nem zár tökéletesen, vagy ha egy gyűrű eltörött vagy besült.
Ha kiáramló levegő mennyisége csak kismértékben több mint a megengedett, akkor például a gyűrű- gyűrűhorony-hengerfal alkatrészcsoport kopása már előrehaladott állapotú.



A levegő –a műszerben lévő ún. etalon fojtáson átáramolva –flexibilis csövön keresztül jut a hengertérbe, vagy a gyertyanyíláson vagy az izzítógyertya furaton keresztül. A műszer nyomásmérője a hengertérben uralkodó nyomást mutatja.

Ha a hengertér teljesen tömített lenne, akkor nem alakulna ki levegőáramlás, így a műszer a szabályozott (2 bar) nyomást mutatná. (A műszernél, a szabályozott nyomás alapbeállításánál, ezt az állapotot hozzuk létre úgy, hogy a flexibilis csövet lezárjuk.)

A nyomásszabályzó által beállított p1 nyomás az atmoszférikus nyomásszintre két, sorba kapcsolt fojtáson, az etalon fojtáson és a párhuzamosan kapcsolt fojtások eredőjeként kialakuló motorfojtáson, azok fojtásának arányában esik. A közöttük elhelyezett nyomásmérő segítségével a nyomásmegoszlásról, s ezzel közvetve a fojtásarányról tudunk tájékozódni.

Kopások mérése

A már szétszedett motor alkatrészeit egyenként meg lehet vizsgálni egyszerű mérőeszközökkel. A csapok kopását egyszerű mikrométerrel lehet mérni és a gyári értékhez viszonyítani. A gyűrűhorony mérésére lét idomszer alkalmas. A jobboldali az átmérő, a baloldali a horony szélességnek mérésére szolgál. Ezek egy konkrét motortípusra vonatkoznak. A mérés elve egyszerű: ha az idomszer belefér, akkor túl nagy a kopás, a dugattyút el kell dobni. Hasonló idomszerrel mérik a szelepszár állapotát is.



Kartergáz mérése

A motor állapotára a szétszedése nélkül lehet következtetni a kartergáz mennyiségéből. Erre a célra egy általános légmennyiség mérőt használnak.



Elektronikai mérőeszközök

Erre a célra a jól ismert eszközök is alkalmazhatók, mint pl. voltmérő. Az elektromos rendszer hibafeltárására alkalmas. Egy másik áramerősség mérésre alkalmas eszköz az un. lakatfogó, ami akár 1500 A áramerősségű áram mérésére is alkalmas.



Simon Péter tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén