Árokmentes csőfektetési technológiák III.

Szakcikkek - 2011-03-20 19:32:01 nyomtatás cikk nyomtatása



Pneumatikus és hidraulikus rendszerek

A pneumatikusan és hidraulikusan vezetett csőbéleléses rendszerek már a technológiai fejlődés legelejétől fogva ismertek voltak. A pneumatikus gépeket eredetileg „PIM gépeknek” hívták (PIM = Pipe Insertion Method, magyarul cső behelyezési módszer). A PIM gépeket a következő összetevők jellemezik:

- kúpos felépítés, a telepített védőcsövek átmérőjével megegyező méretű csatornák létrehozására
- sűrített levegős meghajtás
- mozgatható pengékkel rendelkező fejkúp, mely kívülről hidraulikus rendszeren keresztül aktiválható, az akadályok áttörése érdekében, mint pl. illesztések vagy bilincsek
- a védőcsőnek kialakított közvetlen vontató a hátulsó részen, mely a gép szerves része

További jellemző része a technológiának a csörlő, mely irányítja a PIM gépet és segédkezik a csőbélelő folyamatban. Annak idején, egyes csőszakaszok helyébe a PIM gépekkel már képesek voltak 100 m távolságot is behúzni, bár ez eléggé függött a talaj minőségétől. A folyamat során képesek voltak elérni a percenkénti fél méteres sebességet és már 150 mm-es átmérőig ki tudták váltani az öntöttvas csöveket is.

A tisztán pneumatikus működésű Grundocrack repesztő kalapács fejlődése nagyban elősegítette a PIM gépek hatékonyságának növekedését. Ez a technológia „Csőrepesztés (Pipe Cracking)” néven vált ismertté.

Az első hidraulikus csőbélelő berendezések el voltak látva hidraulikusan tágítható és összehúzható fejekkel, annak érdekében, hogy a fogadó csövet a talajba szorítsa. Akkoriban már „statikus csőrepesztő gép” néven hívták ezeket a berendezéseket. Valójában át kellett fogalmazni ezt az elnevezést ilyenformán: „statikus csőrepesztő gép behúzó rudazat nélkül”.

Mivel még nagyban függött az alkalmazásuk a cső anyagától, ezért csak szennyvíz-vezetékeknél tudták alkalmazni. Ez a típusú bővítő eljárás a gyakorlatban nem aratott nagy sikert. Ennek oka a gép szakaszos üzeme volt, így nem tudta a hatásfok területén a lépést tartani a dinamikus/pneumatikus vagy a modern statikus csőrepesztő eljárással, mely gyorscsatlakozós behúzó rudazattal volt ellátva. Továbbá a törött fogadó cső törmeléke és az árok ágyazata gyakran a repesztő fej biztosítóberendezésének szegmense mögé zuhant, így megakasztva a repesztő eszközt a teljesen nyitott pozíciójában, folyamatos működési hibákat okozva ezzel.

Amíg az Egyesült Királyságban az alkalmazhatóság az öntöttvas vezetékben korlátozódott, az alkalmazási terület (más országokban is) hirtelen átterjedt a víz- és szennyvíz-vezetékekre is. Akkor már polietilén csöveket használtak a fogadó csövek pótlására. Mindazonáltal, gyakran telepítettek PVC védőcsövekbe. A csörlő a gödör kijáratánál helyezkedett el. A PE vezetékek hozzá voltak hegesztve egy cső-lánchoz, melyet a repesztés végeztével behúztak a védőcsőbe. A mélyebben fekvő szennyvíz-csatornákat is kezdték felváltani a repesztéses technológiával fektetett vezetékek, amikor a technológia megengedte a kisebb és olcsóbb munkagödrök használatát.



A növekvő igények mellett a technológia is hatalmas fejlődést mutatott. Például, a szennyvíz-csatornákban lévő szerelőaknák megmentése miatt kellett ötvözni a hidraulikát és a pneumatikát, mely alkalmazkodik a feltételekhez, így engedve meg sérült vezetékek cseréjét rövidebb szakaszokon. Az 1990-es években a repesztéses bélelés technológiája egy modern variációval gazdagodott. Ez a technológia egymásba kapcsolódó rudakat használt a statikus csőrepesztéshez. A technológia bevezetésének idején még a megszokott kerek, menetes végű rudakat használták. Hamarosan ezután a TT Group kifejlesztett egy gyorscsatlakozós, létra formájú rudat, mely egyszerűen bepattan a következő elembe, ahelyett hogy egymáshoz kellene csavarozni őket. Ez az úgy nevezett „QuickLock” behúzó rúd, mely alkalmazása számtalan technikai és ergonómiai előnnyel jár.



A QuickLock rudakkal végzett statikus repesztés alatt a hidraulikusan hajtott berendezés keresztültolja a rudakat a már meglévő vezetéken. Miután megérkeztek a túlsó gödörbe, a rudakra csatlakoztatják a repesztő egységet, a bővítő fejet és az új csővezetéket. A repesztő és csőbehúzó folyamat a rudazat visszahúzásával kezdődik. A berendezés 2500 kN húzóerőt képes kifejteni. 2004-ben, a Grundoburst 2500G (1200 mm átmérőjű vezetékhez 2500 kN húzóerőt képes előállítani) megnyerte a Top 100 Award nevű díjat az Egyesült Államokban. Ez egy építőgépeket és kiegészítőket gyártó cégeknek évente kiosztott díj, melyet kiugróan innovatív termékükkel érdemelhetnek ki. Különösképpen olyan gyártók termékeit díjazzák, akik rengeteget fektetnek kutatásba és fejlesztésbe.



Manapság a csőrepesztést főleg 50 és 800 mm-es átmérő közötti gáz- és vízvezetékek, továbbá 50 és 1000 mm-es átmérő közötti szennyvíz vezetékek fektetésére használják. A javított vezetékek száma világszerte napról-napra növekszik, ennek ellenére pl. Németországban fontos vezeték rekonstrukciókat az önkormányzatok rossz pénzügyi helyzete miatt nem végzik el. Az Advantica becslései szerint a csőbéleléses technológia lett a világon a legszélesebb körben használt árokmentes csőcserélő eljárás, világszerte több mint 50.000 km-el.

Márton Gergely tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén