Árokmentes csőfektetési technológiák II.

Szakcikkek - 2011-03-11 21:41:00 nyomtatás cikk nyomtatása



A repesztéses csőbélelés definíciója

A repesztéses csőbélelés egy környezetbarát, árokmentes eljárás, amely kiváltja a már meglévő fogadó csöveket oly módon, hogy ezek szétrepesztett darabjait a környező talajba szorítja, miközben az új csövet behúzza az eljárás során létrejött azonos vagy nagyobb átmérőjű üres területre. A technológia megköveteli az új, iparilag előállított és tesztelt csöveket. Hosszú és rövid csőszakaszok egyaránt használhatóak. A repesztéses bélelés alkalmazható munkagödör-munkagödör, munkagödör-kábelakna és kábelakna-kábelakna között egyaránt.

A szennyvíz vezetékek újrabélelésénél a fogadó csőbe húzott új cső külső átmérője épphogy kisebb a fogadó cső belső átmérőjénél. Viszonylag nagyobb erőt csak a fogadó cső olyan sérült részeinél fejtünk ki, ahol a belső átmérő kisebb, mint a bővítőfej külső átmérője, például deformációknál vagy kiálló repedéseknél.



A technológia története

A repesztéses bélelésnek hosszú hagyománya van, de valószínűleg sosem nem lett volna ilyen sikeres, vagy egyáltalán megvalósítható a korábbi technológiák nélkül (földrakéta/csőgörény és horizontális acélcső döngölés technológiája). A csövek repesztéses módon történő cseréjének ötletét a British Gas és a brit D J Ryan mérnöki cég dolgozta ki, akik már nagy volumennel alkalmazták a korábbi eljárásokat a 80-as évek elején csövek és kábelek árokmentes telepítéséhez. Igaz, már 1975 óta használták ezt a fajta eljárást főleg USA-beli és német vállalkozók saját készítésű berendezéseikkel, de akkoriban a repesztéses bélelés kifejezés még nem volt járatos.

1981-ben a British Gas és a D J Ryan fektette le a módszer alapjait és szabadalmaztatta berendezéseiket az Egyesült Királyságban. Ezt több szabadalom követte Európában, USA-ban, Japánban és Dél-Amerikában.
A további fejlesztésekre az úgynevezett „King Report” (azaz királyi jelentés) szolgáltatta az okot az Egyesült Királyságban, mely szerint sürgősen lépéseket kellett tenni több ezer kilométernyi meghibásodott vas gázvezeték lecserélésére, melyeket már jó pár éve fektettek. Ezeket a helyettesítő programokat a 80as évek elején ültették át a gyakorlatba, és máig is tartanak.

Az első években, a repesztéses bélelés szélesebb körű alkalmazása az Egyesült Királyságon kívül eleinte haladt nagyon lassan. Ennek oka az a tény, hogy ez a technológia a British Gas és a D J Ryan szabadalma volt, ezáltal számukra jogdíjat kellett fizetnie minden egyes méter telepített vezeték után azoknak, akik ezt a technológiát használták. Csak néhány „jövőbelátó” gyártó volt hajlandó aláírni a szerződésben megállapított feltételeket, melyek, e körülmények miatt, jelentős működési többletköltséget jelentettek.

Ahogy a csőbéleléses technológia az USA-ban is fejlődésnek indult, a piac megkövetelte a végi szennyvíz vezetékek cseréjét. A csatornahálózat régóta tartó elhanyagolása arra kényszerítette a környezetvédő ügynökségeket, hogy megköveteljen néhány főbb USA-beli várostól egy hosszabbtávú szennyvízcsatorna cserét és rehabilitációs projekteket. A Texas-béli Houston városa erre a legjobb példa.
Az esseni DIGA és a nürnbergi Brochier voltak az első német vállalatok 1983-ban, akik használták a csőbéleléses technológiát. A Tracto-Technik (TT Group) vállalta magára a gépgyártók közötti úttörő szerepet. Ausztrália (1985) és a skandináv országok, név szerint Finnország (1989), Svédország (1986), Norvégia (1988) és Dánia (1987) azon országok között volt, melyek már a kezdetektől felismerték a béleléses technológia előnyeit. Őket
Oroszország követte 1990 körül, majd Írország, Franciaország, Argentína, Chile és Brazília is csatlakozott körülbelül 1995-ben.

Miután a British Gas szabadalmak lejártak (Európa 2001, USA 2005) és az eljárás egy magasabb technológiai szintet ért el, a béleléses csőfektetés igazán nagyot robbant világszerte. Spanyolország (2000), Dél-Afrika (2003) és Kína (2003) valamint Szingapúr, Malajzia, Indonézia és India és más országok jelenleg is folyamatosan cserélik a csőhálózatukat főként e repesztéses technológiát alkalmazva. Még Kubában is ezzel az eljárással dolgoznak 2001 óta.

Márton Gergely tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén