Árokmentes csőfektetési technológiák I.

Szakcikkek - 2011-03-03 21:08:17 nyomtatás cikk nyomtatása



Árokmentes csőfektetés, az utak élettartamának meghosszabbítása

Ha elkészül egy új vagy egy felújított útszakasz, és azt rövid időn belül csőfektetés miatt felbontják, az nem csak a közlekedést zavarja, és felesleges többletköltséget okoz, hanem megbontja az út gondosan megtervezett eredeti szerkezetét is, amelyet tökéletesen nem lehet helyreállítani, és ez által megrövidíti az út élettartamát. Ezért egyre inkább terjed az árokmentes csőfektetés, amelynek háromféle módját alkalmazzák. Az úgynevezett földrakétát az 1960-as évek vége óta használják új vezetékek földbe húzásához (ábra).

Különösen bevált ez az eljárás csövek utak, vasúti pályák, kertek alatti átvezetéséhez és házak víz- és csatornarendszerének fővezetékbe kötéséhez. Árokmentes csőfektetést kizárólag rugalmas, hajlékony, könnyen összehegeszthető polietilén- csövekkel végeznek. 63 mm-es átmérőig alkalmazhatók a vezérelhető földrakéták, amelyek haladását aszimmetrikus fúrófejjel és adóvevő berendezéssel lehet irányítani. A nagyobb, maximum 150 mm átmérőjű csöveket behúzó földrakéták egyenes vonalban haladnak, és nem irányíthatók. Földrakétákkal a talaj és a csőátmérő függvényében egy-egy lépésben általában 25 m hosszú csőszakaszt lehet kialakítani, de néha nagyobb távolságot is sikerült ezzel az eljárással legyőzni.



A vízszintes öblítőfúrást akkor alkalmazzák, ha az utak alatt hosszirányban, épületek, folyók, rézsűk, gátak alatt kell vízvezetéket, csatornát, kábelt építeni. Talajtól függően ezzel az eljárással egy szakaszban akár 500 m-t is haladhatnak, és 600 mm átmérőjű csöveket is beépíthetnek a talajba. Sziklás talajban ütőszerszám segíti a fúró előrehaladását. A cső behúzásakor arra kell ügyelni, hogy a húzóerő ne haladja meg a megengedett mértéket. Elöregedett és sérült vezetékek felújítására fejlesztették ki az újrabélelést, amikor a régi csővezetéknél kisebb átmérőjű polietiléncsövet húznak a hibás csőbe. A műanyag cső sima felületén akadálytalanul áramló közeg sebességének megnövekedése ellensúlyozza az átmérőcsökkenést.

A felsorolt eljárásokból fejlesztették ki az Egyesült Királyságban, az 1980-as években az ún. repesztéses bélelést. Ennek az a lényege, hogy a repesztőfej behatol a hibás vagy túlságosan szűk régi vezetékbe, sugárirányú erőhatással széttöri azt és törmelékét besajtolja a környező talajba, helyére pedig behúzza a polietiléncsövet (lásd ábra). A repesztőfej üzemmódja lehet hidraulikus (sztatikus eljárás) vagy pneumatikus (dinamikus eljárás). A vezeték felújításnak ez a módja különösen jól bevált rideg, apró darabokra törő öntöttvas vezetékek helyettesítésére. Az eljárást Németországban és az USA-ban is alkalmazzák. Németországban egy-egy lépésben már 160 m-es szakaszokat is építenek. Kezdetben inkább a pneumatikus repesztőfejet, az utóbbi időben inkább az üzembiztosabb, csendesebben és kisebb rezgéssel dolgozó hidraulikus repesztőfejet részesítik előnyben.



A repesztéses bélelésnél fennáll annak a veszélye, hogy a régi cső törmeléke behúzás közben megsérti az új cső felületét, bár a repesztőfejet úgy alakították ki, hogy a törmeléket távol tartsa attól. Ezért a polietiléncsövet a szakasz teljes hosszában folyamatosan, leállás nélkül kell behúzni, és szigorúan tilos visszafelé húzni. Döntő szerepe van a cső minőségének is. Ehhez a technológiához olyan feszültségrepedezésnek ellenálló csövek alkalmazhatók, amelyek külső felületét ásványi töltőanyaggal erősített karcálló védőcsővel köpenyezik. Az ezekből a csövekből épülő felújított vezetékek élettartama becslések szerint elérheti az újabb 100 évet.
A jövő tehát az árokásás nélküli csőfektetésé. Ezen környezetbarát és forráskímélő építési módok hagyományos csatornaásással szembeni előnyei kézenfekvőek és egyre világosabbá válnak az egyre növekvő energiaköltségek révén. Az előnyei közé tartoznak a csökkenő útfelbontások, a nagy mennyiségű talaj kiásásának és szállításának elmaradása, a csőtorlaszok csökkenése, a talajvízveszteség korlátozása, a közlekedési akadályok csökkenése, a gyakorta igen öreg fák megkímélése és megtartása. Ezen kívül megállapítható, hogy sokkal nagyobb napi csőfektetési teljesítmény érhető el, természetesen ez függ a mindenkori talajviszonyoktól, de egy azonban biztosan állítható, hogy egyértelműen fölötte van a nyitott árkos fektetési módszernek. A csökkentett építési idő kivétel nélküli előnyt jelent mind a kivitelező, mind pedig a lakosság számára.

Márton Gergely tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén