Aláverők és stabilizátorok a vasútépítésben II.

Szakcikkek - 2010-06-08 21:18:41 nyomtatás cikk nyomtatása



Vágányirányító gép

Az országban egyetlen példány dolgozott a Matisa RI-L típusú vágányirányító gépből.
Hogy miért nem terjedt el használata, számunkra titok maradt.

Már előző cikkünkben is említettük, hogy ez a gép csak a vágány irányítására, vízszintes, vágánytengelyre merőleges irányú elmozdítására volt képes. A gép alapját egy kéttengelyes önjáró kocsi adta (lásd ábra). Az alváza alatt volt elhelyezve az a hidraulikus egység, amely nyomógörgői segítségével a sínszálakra kifejtett erővel a vágányt a megadott irányba, a szükséges mértékben eltolta. Azt, hogy mekkora a szükséges mérték, öt darab, vágányon futó mérőkocsija segítségével határozta meg. Munkavégzésre egyenesben és ívben egyaránt alkalmas volt.



Ez a szerkezet igen jelentős, akár a vágány több tíz centiméteres elmozdítására is képes volt, így ez korántsem volt egy „finom” módszer, mivel szélső esetben akár maradó alakváltozásokat is okozhatott a sínszálakban. A vágányt oly módon kellett előkészíteni a munka megkezdése előtt, hogy az aljvégekről el kellett távolítani a zúzottkövet azon az oldalon, amerre a vágányrácsot elmozdítani szándékoztak.

Valójában ez a gép nem igazi szabályozógép, mivel csak a vágány irányítására képes. Többnyire nem is szabályozási munkák gépláncaiban alkalmazták, hanem olyan esetekben, ha a vágány nagyobb mértékű oldalirányú áthelyezésére volt szükség, például nyomvonal-korrekcióknál, iránykorrekcióknál. Ilyen esetekben, több menetben alkalmazva a gépet, akár a vágány méteres nagyságrendű oldalirányú elmozdítását is el lehetett érni. Teljesítménye 40-1000 m/h.

Aláverőgépek

Az aláverőgépek a mai szabályozógépek ősei. Azzal a céllal hozták létre őket, hogy a nehéz fizikai munkát, amit a keresztaljak kézi kalapácsokkal történő aláverése jelentett, gépi erővel váltsák ki. Itt is meg lehet említeni, hogy az aláverés elve nem sokat változott, mióta 1960-ban a MÁV bemutatta a Buda aláverőgépet (AG). Ez volt az első magyar gyártmányú ilyen jellegű munkagép, és olyan jól sikerült, hogy a tervei alapján több szocialista országban gyártották is.

A gép tehát nem végzett más munkát, csak a keresztaljak alatti ágyazatot tömörítette. Ekkor a szabályozási munkákat még kézi eszközökkel végezték. A gépnek 8 kalapácsa volt elhelyezve egy szerszámszekrényben, tehát 16 kalapácsot használt, mint egy mai egyszerűbb szabályozógép. Így a teljesítménye 350-400 alj (kb. 250 vm) volt óránként. Jó konstrukció volt, de az idő nagyon gyorsan túllépett ezen a gépen. A Buda aláverőgép előtt volt az országban egy darab Matisa gyártmányú gép is, erről azonban részleteket nem ismerünk, csak a történelmi teljesség kedvéért említettük meg.

Szintreemelő aláverőgépek

A szintreemelő aláverőgépek: a vágányt csak magassági értelemben tudták elmozdítani, így fejlődés tekintetében félúton vannak az aláverőgépek és a szabályozógépek között. A MÁV Attila típusú (ASA) szintreemelő aláverőgépe a Buda aláverőgép kiegészített változata (lásd ábra). Csatoltak hozzá egy előkocsit, amely egy acélhuzal segítségével szintezési segédpontként szolgált. Ennek segítségével a gép az aláverés mellett a vágány megemelését is el tudta végezni.



Balázs József tanulmánya alapján
Konzulens: Dr. Balpataki Antal


A Szakcikkek rovat további cikkei:

Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával IV.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok XI.
Útrehabilitáció hidegmaró alkalmazásával III.
Földmunkagépek minőségi vizsgálata I.
Építőgépeken alkalmazott újszerű vezérlési módok X.



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén