Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén

MAÉP hírek - 2007-05-14 14:28:13 nyomtatás cikk nyomtatása



Létezik-e „másodvirágzása” a szénhidrogén- termelés szempontjából meddő kutaknak? Hamarosan maga a Mol adhat a kérdésre választ, miután a több ezer hasonló kút birtokában lévő olajcég éppen azt tanulmányozza, mennyire életszerű geotermikus erőművet kialakítani az Iklódbördöce közelében található helyszínen.

A szénhidrogén-kutatással és -kitermeléssel foglalkozó szakemberek már az 1970-es években gondoltak arra, hogy a meddő szénhidrogénkutakat geotermális célra lehetne hasznosítani. A rendszerváltást követően a Mol külön projektirodát hozott létre a téma kutatására, ám az áldozatul esett az 1999-es profiltisztításnak. Szakemberek szerint racionális döntés volt a geotermikus energia hasznosításának elvetése, tekintettel az akkori magyar villamosenergia-árakra, valamint arra a körülményre, hogy a megtermelt energia átvétele nem volt törvényileg biztosított.
A 2002-ben megjelent új villamosenergia-törvény már kötelezettséget írt elő a megújuló villamos energia átvételére, és fix árat jelöl meg, amely – többszöri módosítás után – jelenleg 23 forint/kWh. Ezzel az árral kalkulálva a Mol szakemberei arra jutottak, hogy a megfelelő hozamú kutakra épített geotermikus erőművek esetében a befektetés akár tíz éven belüli megtérülése sem kizárt. Az olajcég portfóliójában – óvatos becslések szerint is – legalább fél tucat hasonló adottságú kút található, míg a közvetlen felhasználású geotermikus rendszerek energiával való ellátására akár százas nagyságrendben is lehetőség kínálkozik.
Első helyszínként a Zala megyei Iklódbördöce és Csömödér közötti, több meddő szénhidrogénkútból álló helyszínt jelölte ki a Mol, miután erre a területre nemrég készült elő-megvalósíthatósági tanulmány, izlandi szakértők bevonásával. A meglévő adatokra támaszkodó felmérés megállapította: az itt található kutakra alapozva 2-5 MW nagyságú erőmű építésére kínálkozik reális esély. A végleges tervek szerint két kútpárt használnának, az erőmű kapacitásának pontos értéke a részletes vizsgálatok után dől majd el. A várható vízkitermelés 5-10 ezer m3/nap.
Az olajcég az Egyesült Államok Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynökségétől (United States Trade and Development Agency) kapott támogatást a megvalósíthatósági tanulmányra, amelynek elkészítésére nemzetközi pályázatot írtak ki. A tanulmány – amelynek elkészítési jogát egy tengerentúli tanácsadó cég szerezte meg – már kútmunkálatokkal és jelentős költséggel jár. Az idén egy kútpárt kívánnak tesztelni, s az ebből származó adatok képezik majd a megvalósíthatósági tanulmány alapját. A tesztelésből derül ki, melyik kútból mennyi energia nyerhető; milyen a hozam, a hőmérséklet, a gáz/víz arány, a víz szilárdanyag-tartalma, a kutak műszaki állapota, valamint a vízadó réteg kiterjedése. A tanulmány a műszaki kérdéseken kívül gazdaságossági számításokat is tartalmaz. A tesztek elvégzése után természetesen a műszakilag legkevésbé kockázatos kutakat választják ki az erőmű hévízzel való ellátására és visszasajtolásra. Az eredményektől függően számolják ki az erőmű lehetséges teljesítményét is. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, s 2006-ban túllesznek a kijelölt kutak tesztelésén és a megvalósíthatósági tanulmányon, jövőre – amennyiben a tesztek sikeresnek bizonyulnak – megkezdődhet a kivitelezés, egy évre rá pedig a beüzemelés.


A technológia

A geológiai koncepció kialakításával a Mol ezzel megbízott szakemberei már három éve foglalkoznak, miután a magyar törvények kötelezővé teszik a kitermelt termálvíz visszasajtolását ugyanabba a rétegbe, ami legtöbbször nem könnyű feladat. Iklódbördöce térségében könnyebbséget jelent, hogy a környéken karsztos, repedezett tárolók vannak, ahova jobb esély van a vizet visszasajtolni, mint például a Magyarországon jóval elterjedtebb homokkőbe. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján a Mol az erőmű megvalósítására is nemzetközi pályázatot fog kiírni, amelyen az ismert, mintegy féltucatnyi geotermikus erőműblokkot gyártó cég indulhat.
Mivel a rendelkezésre álló információk alapján a kút hőmérséklete nem lesz elég magas a flash rendszerű technológiához (ennek lényege, hogy a 150 °C-nál magasabb hőmérsékletű vízgőzt közvetlenül a turbinára engedik, amelyet az meghajtja), valószínűbbnek látszik a bináris eljárás alkalmazása. Az alacsonyabb hőfok, 120-150 °C esetén célszerű megoldás esetében a hévíz hőcserélőn keresztül adja át a hőt a másik körben keringő alacsonyabb forráspontú közegnek. Utóbbi általában izo-szénhidrogén vegyület, vagy víz-ammónia keverék, amely a hévíz hőjétől elgőzöl, meghajtja a turbinát, lehűlve cseppfolyóssá válik, majd újból a hőcserélőbe juttatva ismét elgőzöl.
A bináris technológiában a hévíz zárt rendszerű mozgást végez. A zárt rendszerben, nyomás alatt történő felhasználásnak számos előnye ismert: a kútból a vízzel együtt feltörő gázok és az esetleges szilárd anyagok is a rendszerben maradnak, nem szükséges külön technológia a leválasztásra, a környezet és a rendszer elemeinek védelmére, és egyensúlyban marad a csövekre lerakódó és onnan leváló szilárd anyagok mennyisége is.

A beruházás részletei

A pontos költség a tesztelés és a nemzetközi pályázat befejezése után állapítható meg. A szakemberek szerint 1 MW geotermikus erőmű kapacitás létrehozása 0,7-1 milliárd forint közötti beruházást igényel. Maga a létesítmény sem lesz óriási: rendkívül kis területen elfér, mindössze egy kisebb ipari csarnok méretű helyiség szükséges hozzá.
A gyakorlatilag zajtalanul működő geotermikus erőmű környezeti szempontból is nagyon kedvező: CO2-kibocsátása nincs, alapanyagot nem igényel. A megtermelt áram átvételéről a Mol már beszerezte az E.ON-ÉDÁSZ nyilatkozatát. A kijelölt helyszíntől mintegy 600 m-re található távvezeték arra is lehetőséget ad, hogy a megújuló forrásból termelt áramot a hálózatba táplálják. Az összekötő vezetékszakasz kiépítése a beruházót terheli. Noha egy 2005-ös parlamenti határozat támogatja megújuló energiák hasznosítására irányuló projektek engedélyezését, egy hasonló nagyságrendű létesítmény esetében a procedúra hosszadalmas: kötelező a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, de szükség van vízjogi, környezetvédelmi, valamint bányahatósági engedélyre is.
A környékbeli települések és vállalkozók kedvezően viszonyulnak a projekthez. A Mol a környéken működő mezőgazdasági és ipari üzemekkel közösen azt tervezi, hogyan lehetne a hévízben az erőművi hasznosítás után megmaradó hőenergiát kinyerni.

A geotermikus erőművek
jellegzetességei


- Előnyük, hogy nagyon jól, időjárástól függetlenül működnek akár évi 7-8000 órát, felügyelet és alapanyag-szükséglet nélkül. Saját energiaszükségletüket megtermelik, üzemeltetésük olcsó. Öt-tízévente szükség van ugyan kútmunkálatokra, de mivel a teljes tervezési élettartam húsz év, ez évekre lebontva nem számottevő. Ráadásul a tényleges élettartam akár több évtized is lehet, hiszen a szakmában negyven-ötven éve jól működő erőművek is ismertek. További előny, hogy a geotermikus erőműből elfolyó víz még körülbelül 70 °C fokos, és az integrált, többlépcsős energiakaszkád rendszerben további felhasználása is elképzelhető. Alkalmazható például épületek, mezőgazdasági vagy ipari létesítmények, üvegházak fűtésére, terményszárításra, halastavak vizének fűtésére, vagy bizonyos ipari folyamatokban technológiai vagy mosóvízként.
- Hátrányuk, hogy létesítési költségük nagyon magas, milliárdos nagyságrendű, és a kockázat éppen a projekt első fázisában a legnagyobb. Hiszen költséges kútmunkálatok és vizsgálatok után derül csak ki konkrétan, hogy megfelelő-e a vízhozam, a hőmérséklet, a vízutánpótlás, és a minőség.

Kapcsolódó linkek

A MAÉP hírek rovat további cikkei:

Olcsóbbá vált autópályák
Beszélgetés Reményik Kálmánnal, a Nemzeti Autópálya Zrt. vezérigazgatójával
Termálfürdő és wellness hotel Sikondán
Termálvíz hasznosítása fűtési célra Bólyban
A geotermikus energia hasznosítása



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Helyszíni cölöpözések II.- Helyszíni cölöpözési technológiák