A geotermikus energia hasznosítása

MAÉP hírek - 2007-03-20 12:13:02 nyomtatás cikk nyomtatása



A kék bolygó naponta 320 milliárd kilowattóra energiát használ el, ám ez a mennyiség egyes becslések szerint száz év alatt megháromszorozódhat. A fogyóban lévő fosszilis tüzelőanyagok egyre kevésbé képesek kielégíteni az igényeket, ezért – az energiatakarékosság hangsúlyosabbá tétele mellett – mind nagyobb szerephez jutnak az alternatív megoldások: a megújuló (nap, víz, szél, ár-apály), valamint a részben megújuló energiaforrások (biomassza, geotermikus).

A geotermikus energia legfőbb előnye, hogy időjárástól és napszaktól függetlenül kiaknázható. A hasznosítás elején ugyan nagyobb volumenű beruházásra van szükség, utána viszont az üzemeltetés olcsó, a rendelkezésre álló mennyiség csaknem korlátlan. Az energiaforma további kedvező tulajdonsága, hogy használata közben nem keletkezik üvegházhatást okozó égéstermék.

Kevesen tudják, de Magyarország adottságait tekintve geotermikus nagyhatalom: a rendelkezésre álló potenciál – a geotermikus energiavagyon értékét 4,2 x 1016 és 8 x 1018 KJ közöttire teszik a szakemberek – az Egyesült Államokéval és Kínáéval vetekszik. Az ok a térség rendkívül kedvező geotermikus adottságaiban keresendő. A jó hőszigetelő üledékkel kitöltött Kárpát-medence alatt ugyanis a kéreg vékonyabb, mint a Föld legnagyobb részén. A mélységi radioaktív bomlás hatására keletkező hőenergia is közelebb jut a felszínhez, mint máshol, így könnyebb ahhoz hozzáférni, azt kiaknázni. A Föld középpontja felé haladva, kilométerenként átlagosan 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Vulkanikus területeken, üledékes medencékben, amilyen például a Kárpát-medence, ennél nagyobb az eltérés: nálunk átlagosan 45 °C mutatható ki, de az Alföld egyes részein még ennél is gyorsabban emelkedik a hőmérséklet. Mindezek ellenére a geotermikus energia aránya eltörpül a hazai fogyasztásban, noha az számos módon felhasználható: energiatermelésre, balneológiai célzattal, mezőgazdasági céllal (kertészetek, halastavak fűtésére, terményszárításra stb.), épületek fűtésére, vagy akár az iparban is, például technológiai vagy mosóvízként.

Miközben a legnagyobb kitermelők – az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek – évente mintegy 2000 MW-nyi villamos energiát állítanak elő geotermikus energiából, Magyarországon erre a célra még egyáltalán nem használják a lehetőséget. Mezőgazdasági célú felhasználásban ugyanakkor globális szinten a második helyen állunk az Egyesült Államok után. Hévízkútjaink már több mint 150 éves múltra tekintenek vissza; ezek harmada – a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. adatai szerint mintegy 300 – kórházak és fürdők vízellátását szolgálja, negyedét pedig (az alacsony hőmérsékletű vizek) lakossági ivóvízhálózatba juttatják. A 60-70 °C-nál melegebb hévizeket több városban – például Hódmezővásárhelyen és Szegeden – távfűtésre is használják.

Miközben az unión belül 2010-re átlagosan 12 százalékra kell növelni a megújuló energiából előállított villamos energia arányát, a jelenleg 0,5 százalékos magyarországi értéket figyelembe számunkra a cél mindössze 3,6 százalék. Az uniós elvárások teljesítését elősegítendő, a magyar jogalkotók törvényi kötelezettséget írtak elő a megújuló energiából termelt áram szabott áron történő átvételére. Ez javítja az induláskor költséges, utána azonban olcsón üzemeltethető beruházás rentábilitását, amit fokozhat az állami pályázati rendszerekből elnyerhető, az energiatakarékosságra ösztönző, vagy megújuló energiát hasznosító projektekhez igényelhető állami támogatás.

Bár a hazai geotermikus energiavagyon tekintélyes, kiaknázása közben nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy ez az energiafajta a nem teljesen megújulók közé tartozik. A túlzott kitermelés nemkívánatos folyamatokat (például források vízhozamának csökkenése, elapadása, ivóvíztározó rétegek nyomás- és vízszintcsökkenése) indíthat be, csökkentve az egységes hidraulikai rendszert alkotó vízkészletet.

A vízkitermelés mennyiségi korlátait megszabó készletgazdálkodási szempontok mellett a minőségi korlátokat rögzítő környezetvédelmi aspektus is fontos: különösen a nagy sótartalmú hévizek elhelyezésének hatását szükséges vizsgálni a különböző környezeti elemekre (talajra, felszíni és felszín alatti vizekre).

A MAÉP hírek rovat további cikkei:

Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén
Olcsóbbá vált autópályák
Beszélgetés Reményik Kálmánnal, a Nemzeti Autópálya Zrt. vezérigazgatójával
Termálfürdő és wellness hotel Sikondán
Termálvíz hasznosítása fűtési célra Bólyban



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén